Európai Mobilitási Hét
Tisztelt látogató!

Üdvözöljük a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. honlapján. Társaságunk eltökélt szándéka, hogy – a rá vonatkozó törvénynek megfelelve – átláthatóan, a köz nevében és javára végezze munkáját. Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy a működésünkkel összefüggő – a titoktörvény hatálya alá nem tartozó – ügyekről, folyamatokról és adatokról a legszélesebb körben tájékoztatjuk az érdeklődőket honlapunkon keresztül is.

 

Üdvözlettel:     MNV Zrt.

 

 

 

 

Az állami vagyon felett, a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (a hatályos szabályozás szerint a nemzeti fejlesztési miniszter) gyakorolja. A miniszter feladatát nagy részben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság - MNV Zrt., mint tulajdonosi joggyakorló szervezet útján látja el.

 

 

 

 

 

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. három elődszervezet – az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet – összevonásával, azok jogutódjaként 2008. január 1-jével kezdte meg működését. A rendszerváltás óta eltelt időben a mindenkori politika a különböző minőségű állami vagyoncsoportokra eltérő stratégiákat fogalmazott meg, majd ezekhez a stratégiákhoz alakított ki intézményeket. Ennek következtében az egyes vagyonelem-csoportokat – úgymint ingatlanok, termőföldek, gazdasági társaságok – mindig külön kezelték. Az MNV Zrt. létrejötte megteremtette a szervezeti feltételeit annak, hogy a nemzeti vagyont illetően egységessé váljon a tulajdonosi szemlélet.

 

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. feladatait a vagyontörvény legfontosabb keretszabályai tartalmazzák; a jogszabály, meghatározza azokat az ügyleteket, eljárásokat, tárgyakat, amelyekkel kapcsolatosan az állami vagyon esetében az MNV Zrt. kizárólagos hatáskörrel van felruházva.

 

 

 

A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja

 

Az Új Széchenyi Terv fejlesztési területeinek kialakítását csaknem másfél éves elemzői munka előzte meg, amelyben több száz elemző és kutató, szakterületüket kitűnően ismerő gazdasági szakember vett részt. Az így elkészült vitairatot 2010. július 28-án mutatta be a Kormány. A vitairathoz beérkezett több száz fejlesztési javaslat a novemberig tartó szakmai konzultációsorozat keretében került megvitatásra. A társadalmi egyeztetések során a vállalkozásoktól, szakmai és civil szervezetektől, önkormányzatoktól és magánemberektől kapott fejlesztési elképzelések beépültek az Új Széchenyi Tervbe. Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, valamint hazánk versenyképességének javítása áll. A tízéves gazdaságstratégia kijelöli azokat a kitörési pontokat és a hozzájuk kapcsolódó programokat, amelyek biztosítják Magyarország hosszú távú fejlődését.

Az archívumböngésző a honlap jobb felső sarkában a naptár ikonnál található.